Fővárosi Szlovák Önkormányzat

 

A Magyar Országgyűlés 1993-ban hagyta jóvá a Magyarországon élő nemzetiségi és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, amely lehetőséget biztosított arra, hogy a kisebbségi közösségekhez tartozó polgárok választás útján kisebbségi önkormányzatokat (2011-től nemzetiségi) önkormányzatokat alakítsanak. Ekkor vetődött fel az a gondolat, hogy a Budapesten élő szlovákok is létrehozzák a saját önkormányzatukat. A testület megalakítását annak idején Csörgölyné Fúzik Anna, a Budapesti Szlovák Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon igazgatója, Hollóssyné Sutyinszki Zsuzsanna, a budapesti szlovák iskola tanára és néprajzosa, Hrivnák Mihály író, a Ľudové novíny  c. szlovák nyelvű hetilap szerkesztője, Klauszné Fúzik Ildikó író, a Ľudové novíny c. hetilap újságírója, Papucsek Gergely költő és publicista, valamint Petro László, a budapesti szlovák iskola korábbi igazgatója kezdeményezte. Az említett személyek szervező munkája eredményeként 1996-ban alakult meg a fővárosban élő szlovákok jogait és érdekeit képviselő Fővárosi Szlovák Önkormányzat, amely egy olyan választott testület, amely nem tartozik más választott testület alárendeltségébe és az ő alárendeltségébe sem tartozik semmilyen más választott testület. A működéséhez szükséges pénzügyi forrásokat az állami költségvetés, illetve a Budapest Főváros Önkormányzat által juttatott támogatás biztosítja.

A Fővárosi Szlovák Önkormányzat kezdetektől fogva területi nemzetiségi önkormányzatként működik. A maga nemében korábban és ma is a legsokoldalúbb és a legaktívabb tevékenységet folytató szlovák nemzetiségi önkormányzatok közé tartozik. Feladatai közé tartozik a Budapesten élő szlovák nemzetiségű polgárok jogainak és érdekeinek a védelme, szlovák tudatának erősítése, kultúrájának támogatása, anyanyelvi képességeik javítása valamint az elődeitől örökölt szellemi örökség ápolása. A 18. század végén és a 19. század elején ugyanis Pest, majd pedig Budapest volt az a város, ahol a soknemzetiségű Magyar Királyságban a legnagyobb számban éltek szlovákok. Ezek az elődeink – köztük számos jelentős világi és egyházi személyiség – paloták, különböző egyéb más épületek, irodalmi művek és képzőművészeti alkotások formájában gazdag tárgyi és szellemi örökséget hagytak hátra. A FSZÖ feladata továbbá a közös gyökereinkhez, elődeink szívből jövő kívánságaihoz és kezdeményezésihez fűződő viszonyunk megújítása.

A Fővárosi Szlovák Önkormányzat szoros munkakapcsolatokat ápol az egyes budapesti kerületekben és a főváros szomszédságában fekvő településeken működő szlovák önkormányzatokkal, valamint az olyan, szlovákok lakta településekről, mint Békéscsaba, Szarvas és Tótkomlós, a fővárosba elszármazottak egyesületeivel, továbbá a Szlovákiában működő különböző társadalmi és kulturális szervezetekkel, valamint a Szlovák Köztársaság állami intézményeivel.  A FSZÖ kezdeményezéséből alakult meg Budapesten a Szlovák Nyugdíjasok Klubja, az Ozvena Szlovák Kórus, a Debnicka énekes-hangszeres együttes, valamint a Budapeštiansky Slovák című időszaki folyóirat. Ugyancsak a FSZÖ – a Szlovák Köztársaság Budapesti Nagykövetségével együttműködésben – szervezete meg Cirill és Metód, Európa társ-védőszentjei szobrának elhelyezését a Zalavár község szomszédságában található történelmi emlékparkban.  A FSZÖ teremtette meg a Budapesti Szlovákok Napja – Szlovák Karácsony, a Szlovák Farsangi Bál rendezvények hagyományát és alapította meg a „Budapesti Szlovákokért“ kitüntető díjat. A FSZÖ támogatja a fővárosban élő szlovákok hitéleti és kulturális tevékenységét, kezdeményezője és társrendezője a szlovákság életéhez kapcsoló különböző konferenciáknak, kiadója a különböző témájú kiadványoknak, például az önkormányzat megalakulásának 15. évfordulója alkalmából megjelentetett Almanachnak, valamint a Budapesten található szlovák emlékhelyeket bemutató „Szlovák Budapest“ c. útikönyvnek.

A Fővárosi Szlovák Önkormányzatnak megalakulása, azaz 1996. április 22. óta a 1054 Budapest, Akadémia utca 1. címen található a székhelye. A hét tagú testületet Horti Andrásné elnök, Benyo Pál alelnök, Árgyelán Erzsébet, Fábián Éva, Galda levente, Papné Polereczki Rozália és Petro László képviselők alkotják.

 

 

 

 

 

 

 

Slovenská samospráva Budapešti

 

V roku 1993 schválil maďarský parlament Zákon o právach národných a etnických menšín žijúcich v Maďarsku, ktorý umožnil volenie menšinových, od roku 2011 už národnostných samospráv. Vtedy sa zrodila myšlienka založiť v Budapešti slovenskú samosprávu. Medzi jej iniciátormi boli riaditeľka Slovenskej materskej a základnej školy, gymnázia a internátu v Budapešti Anna Csörgölová Fúziková, učiteľka budapeštianskej slovenskej školy a folkloristka Zuzana Hollósyová Šutinská, spisovateľ a redaktor Ľudových novín Michal Hrivnák, spisovateľka a redaktorka Ľudových novín Ildika Klauszová Fúziková, básnik a publicista Gregor Papuček a bývalý riaditeľ budapeštianskej slovenskej školy Ladislav Petro. Aj vďaka nim v roku 1996 vznikla Slovenská samospráva Budapešti, ktorá zastupuje práva a záujmy Slovákov žijúcich v hlavnom meste. SSB je voleným zborom, ktorý nie je podriadený ani nadriadený inému zboru, ale finančne je závislý od štátnej podpory a od podpory Samosprávy hlavného mesta Budapešti.

SSB od svojho založenia funguje ako teritoriálna národnostná samospráva. Ako taká bola doteraz ojedinelá v Maďarsku a aj dnes je jednou z najaktívnejších a najvšestrannejších slovenských samospráv. Jej úlohou je chrániť  práva a záujmy príslušníkov slovenskej národnosti žijúcich v Budapešti, upevňovať ich slovenské povedomie, podporovať ich kultúru, rozvíjať ich jazykové schopnosti a zachovávať duchovné dedičstvo, ktoré nám zanechali naši predkovia. Veď koncom 18. a začiatkom 19. storočia bola Pešť, ale aj neskôr Budapešť  najväčším slovenským mestom v mnohonárodnostnom Uhorsku. Zachovalo sa tu bohaté slovenské hmotné aj nehmotné dedičstvo, v podobe palácov, budov, literárnych  a výtvarných diel významných  osobností svetských i cirkevných dejín. Úlohou SSB je osviežiť, oživiť náš vzťah k spoločným koreňom, k vrúcnym želaniam a počinom našich predkov.

SSB udržiava tesné pracovné styky so slovenskými samosprávami  pôsobiacimi v jednotlivých mestských častiach Budapešti a v jej okolí, ako aj so združeniami rodákov z takých Slovákmi obývaných miest  Maďarska ako sú Békešská Čaba, Sarvaš, Slovenský Komlóš, pôsobiacimi v Budapešti, ale aj s rôznymi spoločenskými a kultúrnymi organizáciami na Slovensku, ako aj štátnymi orgánmi Slovenskej republiky. SSB iniciovala založenie Klubu slovenských dôchodcov, Budapeštianskeho slovenského speváckeho zboru Ozvena, vokálno-inštrumentálnej skupiny Debnička a časopisu Budapeštiansky Slovák. V spolupráci s Veľvyslanectvom Slovenskej republiky v Budapešti iniciovala postavenie pamätníka sv. Cyrila a sv. Metoda v Blatnohrade. Zbor vytvoril nové tradície akými sú: Deň Slovákov v Budapešti – Slovenské Vianoce, Slovenský fašiangový ples v Budapešti, ceny Za Budapešť obnovenej v roku 2017 pod názvom Za budapeštianskych Slovákov. SSB podporuje náboženský a kultúrny život v hlavnom meste, ako aj organizovanie konferencií, vydávanie rôznych publikácií súvisiacich so životom a pôsobením Slovákov v Budapešti. Almanach slovenskej samosprávy Budapešti vydaný v roku 2010 pri príležitosti 15. výročia jej založenia podrobne zhrňuje dovtedy dosiahnuté výsledky činnosti. V roku 2017 uzrel svetlo sveta sprievodca budapeštianskymi slovenskými pamiatkami „Slovenská Budapešť“.

SSB sídli v V. obvode na Ulici Akadémia č. 1. od 22. apríla 1996. V súčasnosti má volený zbor sedem členov. Predsedníčkou je Edita Hortiová, podpredsedom Pavol Beňo, poslancami Alžbeta Árgyelánová, Eva Fábiánová, Levente Galda, Rozália Papová Polereczká a Ladislav Petro.